Nálunk is tiszteletét tette a húsvéti fagy. Amióta díszparaszt lettem, az időjáráshoz való viszonyom is sajátossá vált. Lehangol, ha nem esik, idegesít ha túl hideg van, mondjuk a szelet eddig se kedveltem, most már kifejezetten utálom, és egyáltalán, kezdek úgy gondolkozni, mint egy répa.

Szóval itt járt a hideg, bár sokáig úgy nézett ki, a fagyot megússzuk, de végül kedd hajnalban -3 fokra ébredtem. A magnóliák és a lilaakác elfagytak, legalábbis a virágok, de ez most kevéssé izgat. A gyümölcsfák közül a cseresznyék 80-90%-ban mentek el, a barack is nagyon, érdekes módon a körte és a meggy látszólag egyáltalán nem, az alma még nem nyílt ki, azt nem tudom. A szilvák, amik kvázi gyomként nőnek a kertben mindenfelé, nagyon strapabírók, de most ők is eléggé oda vannak, és a diót még nem is néztem...

Egyébiránt a kertben alig történik valami, a föld alatti mozgalom nyilván aktív, de ebből még semmi nem látszik. A palánták közül a paradicsom kezd kikelni, de nagyon ergyén, a paprika semmit nem mutat, és most már biztos, hogy nálam, ha terem is valami az idén, az kevés lesz és kései. Az utóbbi két hét kiesése is sokat számított, és hát eleve hátrányból indultam, szóval már biztos, hogy ez leginkább "felkészülési év"-ként kerül a krónikákba. Mindegy, én nem az a fickó vagyok, amelyik csak úgy feladja... én előbb még sokat kűzdök, szívok, rápazarlok időt energiát, és csak aztán...