Mindenkinek megvan a maga ellensége. Ha esetleg mégsincs, akkor legtöbbször ők válnak saját maguk ellenségévé. Ellenségnek lenni kell. Ha úgy fogjuk fel úgy mint egy jó edzőpartnert, hozzásegít minket a fejlődéshez, bármit is jelentsen ez. Persze vannak, akinek az ellenség is csak egy jó kifogás a sikertelenségre...

Ahogy Austin Powersnek ott van Dr Genya, a főgonosz, úgy nekem is megvan minden kerti tevékenységem ellensége, a SZIVATTYÚ. Amióta kertes házunk van, kutunk is van, a kútban meg különböző szivattyúk tevékenykednek, de leginkább lesik a pillanatot, amikor tönkretehetik a világot.

Úgy kezdődött, hogy mikor kiköltöztünk falura, a megvásárolt házban nem volt vezetékes víz. Mivel konkrétan rajta lakunk a Budapest vízbázison, a csápos kutak itt vannak mindenfelé a határban és az egész környék vagy természetvédelmi terület vagy vízmű védterület, így a kút vízminőségével sosem volt gond. (Azért az elején csak megnézettük valami laborban.) Viszont a vizet a házba egy barkácsolt házi vízmű, miszerint hidrofór szállította. Ez ugye egy szivattyú meg egy tartály összeépítve, és azért, hogy a nyomóoldalon a víznyomást beállított értékek közt tudja tartani van rajta egy nyomáskapcsoló, ami automatikusan ki-bekapcsolja a szivattyút a tartályban mért nyomás alapján. Tök egyszerű szerkezet, ha hajlandók vagyunk belegondolni. Persze féltem, hogy mi lesz, ha egyszer elromlik, de a ház eladója megnyugtatott, hogy sose romlik el. Neki, még sose romlott el, hogy pontosan idézzem. Persze fél évre rá, hogy odaköltöztünk, egy zimankós decemberi napon csak kipurcant a dög. Jövök haza, öltöny, nyakkendő, zúg a gép, a család kétségbe esve néz rám, hogy most mi lesz, nem jön a víz a csapból. Persze le kellett mászni az aknába, sötétbe, szerszám semmi, a tartály lyukas, spriccel a víz, áram szakszerűtlenül bekötve, a téli álmukból felvert meztelencsigák csúnyán néznek rám, szarrá ázok, megfagyok, megjavítani nem tudom. Passz. Holnap veszek egy másikat, ma fürdés nélkül fekszetek le, és ne nézzetek rám ezért csúnyán, mert mindenki közül nekem lenne a legnagyobb szükségem egy forró fürdőre!

Hát így indult romantikus kapcsolatom a szivattyúkkal.

Másnap a brikóban vettem egy másik hidrofórt, olyat, amiről elhittem, hogy évekig bírni fogja még, és a mellékelt útmutató segítségével magam helyeztem üzembe. Persze be kellett szerezni csőfogót, meg mindenféle biszbaszt, amiknek a méretezéséről akkor még semmit se tudtam, így lett egy csomó fölösleges 3/8-os meg 5/8-os bigyóm, de állati büszke voltam, mikor este újra volt víz.

Azóta minden évben beszarik valami, legalább egyszer.

Ma már másik házban lakunk, vezetékes az ivóvizünk, úgyhogy a kút csak a kerti dolgokhoz kell, de mivel a kert nagy, a növények sokan vannak, a szivattyú, hogy úgy mondjam mission critical cucc.

Az új házhoz egy igazi Grundfos mélykútszivattyú járt, kár, hogy a megfelelő szűrőket elspórolták belőle, és túl mélyre engedték, így szépen folyamatosan szürcsölte a finom homokot, ami szépen lessan megette őt belülről. Nem volt látványos a nyomásveszteség eleinte, a villanyszámla annál inkább. Aztán egy szép napon teljesen feladta a harcot, elvittem szerelőhöz, aki közölte, hogy ki kellene cserélni az egész belsejét, annyi pénzért meg kapok egy újat, szóval kuka. Mivel ezek a mélykútszivattyúk nem olcsók, meg nem is nagyon értek hozzájuk, úgy gondoltam, jó lesz nekem egy sima hidrofór helyette, azt már be tudom magam is üzemelni. Vettem is egyet, be is szereltem egyet, és innen folyamatos a kűzdelem.

Azt gondolod, hogy az a fémházas fenékszelep, ami olyan jó masszívnak néz ki és kétszer annyiba kerül, mint a műanyag, az jó is? Nem. Azt hiszed, hogy csak a kínai szívócső lyukad ki egy hónap után, és a Gardena feliratú (szintén kínai) nem? Tévedsz. Azt gondolod, amikor valamiért elejti a nyomást a rendszer és a szivattyú folyamatosan kűzdeni kezd az életéért, otthon leszel, észreveszed, lekapcsolod? Nem leszel otthon három napig, és csak a halálhörgésre érsz haza. Azt hiszed, hogy a pénzért vett kapcsoló, ami ezt a nyomásveszteséget hivatott figyelni, és a szivattyút vész esetén lekapcsolni, az működik kritikus helyzetben? Nem működik. Azt hiszed, hogy az ősszel szakszerűen lezárt, víztelenített rendszer tavasszal hiba nélkül újraindítható? Nem. 

Igazság szerint tök mindegy, mit hiszel. Simán lehet, hogy ezek a szívások téged elkerülnek és nálad a rendszer hiba nélkül ketyeg, mint egy Schaffhausen. Simán lehet, hogy én vagyok a szivattyú világösszeesküvés egyetlen kiszemelt áldozata. Simán lehet, hogy Dr Szivattyú-Genya ezekben a percekben kovácsolja rettenetes tervét világom tönkretételére. De engem nem olyan fából faragtak, hogy csak úgy feladjam. Én, Austin Veszélyes Powers szembeszállok vele, legyőzöm, túlélem, és közben még szexi is vagyok...

Tudjátok, mivel foglalkozom a hét végén?