Gondolatban megpróbálom összeszedni, mit kell csinálni az elkövetkező, mondjuk két hónapban. Általában módszeres vagyok, de most csak össze-vissza kapálóznak a gondolatok a fejemben.

Ki kell jelölni az ágyások leendő helyét és nagyjából kitalálni, mi hova kerüljön. Ez trükkös lesz, mert a korábbi koncepció miatt a gigászi méretű kert nagy részét már teleültettem mindenféle dísznövénnyel, így egy kicsit sakkozni kell. Sebaj, így reálisabbak a méretek, szerintem elég kevés embernek van akkora kertje, mint nekem, és túlvállalni sem szeretném magam. Az ágyások méretezése is kérdés, lövésem sincs egyelőre, mi mennyit terem és mekkora mennyiségekkel kell majd számolni "betakarításnál".

Talajelőkészítés. Ha enged a fagy, el is kell kezdeni. Ha már ősszel kitaláltam volna ezt a hülyeséget, most sokkal bentebb lennék, de ez van. A talaj egyébiránt megér majd egy (-két) külon posztot, de most nem megyek bele mélyebben.

Vízellátás. Ez az igazán kardinális kérdés. A kert baromira ki tud száradni, részben a talajadottságok miatt, részben mert alig van árnyék, és egy olyan nyár-ősz, mint a tavalyi az egész éves munkálkodást teheti tönkre. Van egy fúrt és egy ásott kút is a kertben, de a szivattyúzással mindig problémáim voltak. Ősszel megpróbáltam az ásott kutat is munkára fogni, de nem sikerült: több mint tíz éve használaton kívül van, ráadásul az előző tulaj építkezési szeméttel szórta tele, úgyhogy most épp használhatatlan. Azt a merész tervet szövöm, hogy magam fogom kitakarítani, de emiatt a nőm egyrészt hülyének néz, másrészt valamiért úgy gondolja, ez veszélyes. Neki fogok állni még a tavaszi áradás előtt, amikor elvileg emelkednie kéne benne a vízszintnek. Ősszel a legnagyobb szárazság idején 10-20 centi víz szomorkodott az alján, akkor kellett volna lemenni.

Növényválogatás. Nagyjából megvan az elképzelés az első évre, kábé a kockázatminimalizálás elvei mentén. Paprika, paradicsom, zöldbab, zöldborsó, répák, krumpli, padlizsán, esetleg egy kevés káposztaféle. Ki kellene válogatni a konkrét fajtákat, mert szerintem nagyon nem mindegy, és nagyon nem szeretnék szembesülni 200 kiló főzésre széteső krumplival. A feladat adott: gyorsan kitanulni, miből lehet válogatni, milyen igényeket támasztanak a különböző fajták, aztán megnézni, hol lehet beszerezni. Dísznövény vonalon megvannak a bevált csatornáim, de most eléggé meg vagyok lőve.

Hát ez se kevés, de gondolom, ahogy elkezdem olvasni a hozzávaló tudományt, azonnal felugrik még vagy kétszáz feladat. A következő posztban már remélem képek is lesznek.